2012 telének leghidegebb hétvégéjén (legalábbis az időjárás-előrejelzés szerint az egyik leghidegebben) vágtunk neki a Pilisnek BedeCo-val, aki még az előző hétvégi szigetcsúcsi táborozáskor vetette fel az ötletet. Nem tolongtak a jelentkezők, így végül ketten vállalkoztunk a „nagy útra”.

Sivatagi kalandozások

A béke és nyugalom oázisa 
 
 

2011. december 1. reggele van: vakító napsütés és hőség. Alig néhány órája még hóban, fagyban autóztam, most pedig már itt állok a sivatag szélén, Dubai repülőterén. Vozár Jani, régi solymászbarátom fogad, aki egy közeli sólyomtenyésztő farmon dolgozik, ahol naponta tartanak bemutató show műsort is. Itt szinte minden a solymászatról szól. Már a repülőtér üvegfalain is Kerecsenek köszöntöttek. Rövidesen az Emirátusokban kerül sor a következő sólyomfesztiválra.  

„Indulj el egy úton...” - Az Országos Kék Túra (szubjektív élménybeszámoló)

14. rész 

  Néha még az egynapos kirándulás is nehezen jön össze. Most is három hetet csúszott a tervezett utam. Hol a köd, hol pedig a szeles-esős idő tett keresztbe. Azt ugyanis értelmetlennek találom, hogy kicaplassak valahová, azután nem látok semmit, de elmondhatom, hogy jártam X erdőben. No a hétvégén, azaz december 11-én végre felhúztam a bakit. Két tervem volt. Fel akartam deríteni a Nagykovácsi felett húzódó erdőségek egy kis részét, meg akartam vizsgálni, hogy a környéken található fenyőcsoportokban akad-e fatwood? Ez -mint ahogy annyiszor szó esett már róla- nem minden fenyőben található, hanem nagymértékben függ a talajadottságoktól, a terület mikroklímájától, csapadékviszonyaitól, az egyes fák sajátos tulajdonságaitól. És Switchblade barátunk legutóbbi fotóiról, illetve hozzászólásából, amely a Tűz topikban jelent meg, megtudtuk, az adott fának sem minden része tartalmaz „zsírosanyagot”. Ami ugye már mindenkinek ismerős: zömében terpentin és gyanta egyvelege.