|
Lassan szivárognak a cikkek, finucci2 portáltársunk is jelezte, hogy az általa egykor írt cikket közölhetjük. Köszönjük neki  , és egyben a többieket is arra bíztatnám, hogy tegyenek hasonlóan!
"Fonott" evező készítése  A fonott lapát ötletét valahol az interneten, vagy egy rajzon láttam, és rögtön megtetszett. Ez a fonott evező alkalmas az esetlegesen elúszott, elveszített vagy eltörött evezőlapátok ideiglenes pótlására. Különösen azért jó, mert nagyon gyorsan és egyszerűen elkészíthető.
A megfelelő villás ágon, némi iszalagon vagy más hajlós vesszőn kívül csak egy éles késre van szükségünk.A villás ág kiválasztásánál fontos, hogy a lehető legegyenesebb szárú ágat keressük meg, mivel ha a szár görbe lesz, evezés közben kiforoghat a kezünkből, ami elég kényelmetlen hosszútávon. A villák között 15-20 centi hely legyen. A lehető leghosszabb szárakat hagyjuk meg a vágásnál, mivel majd a befonás után igazítjuk az egészet méretre.
Körülbelül ilyen alakú ágat válasszunk:
Az iszalaggal egész egyszerűen kezdjük el befonni a villás részt a tövénél kezdve, kb. 15-20 centi hosszan. Az iszalagot (a rajzon pirossal jelölve) egész egyszerűen, egyszer alul, egyszer felül átvezetjük a szárakon. A rajzon ábrázoltnál persze jóval sűrűbben, közvetlenül egymás mellé fonjuk, de ne feszítsük meg túl erősen, mert a szárak végét összehúzhatjuk vele.
Ha eljutottunk már kb. 25 centiméterig, helyezzünk be egy merevítőt, ami egy egyszerű pálca, a végeken befaragva egy kis mélyedéssel.
Valami ilyesmi:
A szélessége persze egyezzen meg a villák közti távolsággal.
Ezután a villa végeit kötözzük össze ideiglenesen egy darab iszalaggal. Innentől kicsit lelassul a dolog, mivel a szárak közt kell majd átvezetni az iszalagot.
Így néz majd ki:
A maradék részt ugyanúgy fonjuk tovább, mint eddig.
Amikor eljutunk a végéig, az iszalag végét dugjuk be a villaszár és az iszalagfonat között kialakult résbe.
Az eredmény valahogy így fog kinézni:
Ezen a képen látható még az első próbálkozás, amire az alapanyagok tesztje miatt volt szükség. Ez a kicsi evező a kép alján. Tulajdonképpen arra voltam kíváncsi, hogy a kosárfonásnál jól használható veresgyűrű megfelel-e a célnak. Hát nem, maradjunk az iszalagnál. ? Az iszalag ezenkívül azért is előnyösebb, mert könnyebb beszerezni belőle a megfelelő mennyiséget (hosszt), de szerintem végszükség esetén bármilyen hajlós ág megteszi, még a hosszú szárú fű is.
Ezen a képen látható a merevítésképpen behelyezett fadarab, fekete színű.
A teszten jól szerepelt a lapát, de persze nem olyan gyors és könnyű, mint egy modern, vagy faragott fa lapát. A Matula bácsi féle ?Lapjával húz, élivel kormányoz? ezzel nem megy, de még mindig jobb, mint irányíthatatlanul sodródni a vízen, vagy kézzel lapátolni.
|
Ezután írtam a fórumba, majd abból a hozzászólásból lett ez a rövidke cikk. A képek minőségéről: nemcsak hogy nem tudok fotózni, de ráadásul ezek mobillal készültek.